2011. március 8., kedd

A SZ_Ü R K ÉV/É V Á L_Á S F OL_YA/MAT A




Lykke Li
Wounded Rhymes
LL
10 dal, 41 perc

8.5

Maradjunk annyiban, hogy Lykke Li három évvel ezelőtti bemutatkozása sokat sejtető és ígéretes munka volt, s ezt támasztotta alá a Twilight filmsorozat második installációjának soundtrack-jén hallható Possibility c. dal is. Alkotói énjének egy nagyobb szeletét, szinte teljes valóját azonban csak most vehetjük szemügyre, a Wounded Rhymes c. lemezen.

Lykke Li második albumára ugyanaz az egyensúlyi állapot jellemző, mint a Röyksopp legutóbbi lemezére (Senior): introspektív, de nem ránt magával a mélybe, okos, de még véletlenül sem okoskodó. És talán ennél is fontosabb, hogy slágeres és fülbemászó, anélkül, hogy kiárusítaná magát. Egyértelmű előrelépésről van szó a Youth Novels c. bemutatkozáshoz képest, mind zenei, mind dalszöveg fronton. Lykke Li ugyanis egy-az-egyben feladta infantilizmusát, s egy igazi rideg, olykor kegyetlen, de végtelenül realista vamppá alakult és meggyőződésem, ez nem holmi szerepjáték. Igazi előremozdulás ez a felnőtt lét felé, s minden egyes lépésben - ha úgy tetszik, taktusban - szomorúan reflektálódik a gyermeki lét feladása. A szomorúság mellett azonban megjelenik egy legalább annyira erős másik érzés is: a szentimentalizmus. Bármennyire is könnyűnek, fesztelennek tűnnek ezek a dalok, érezhetően nyomás alatt állnak - mind a külső, mind a belső környezet által. Furcsamód mégis ez, illetve mindennek természetessége kölcsönzi az egész hangzóanyagnak azt a sejtelmes bájt, ami egyszerűen beszippant és nem hagy nyugodni.

Ajánlott dalok: Youth Knows No Pain, I Follow Rivers, Get Some, I Know Places, Jerome


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése