2010. április 25., vasárnap

_M AGNUM OPU/S / V I O LATO_R


Depeche Mode
Violator
1990
Mute / Sire/Reprise
47 perc

Előzmények
A nyolcvanas évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy leáldozóban van az akkori talán legnagyobb popzenei trend, a szintipop. Az egy ujjal elpötyöghető világra szóló slágerek már mind a múlté voltak, a sajtó és a közönség egyaránt valami újra volt kiéhezve. Ez egyrészt egy teljesen természetes folyamat, hiszen az emberi kreativitásnak pont az lényege, hogy mindig új távlatokat keres és nyit. Másrészt azonban a művészeknek jókora fejfájást okoz: vagy (újfent) követni fogják az aktuális hullámot, vagy ők mondják meg, hogy mi legyen, esetleg úgy is dönthetnek, hogy abbahagyják. A Depeche Mode úgy döntött, hogy a saját útját kezdi el járni, amelyet a szépen, lényegre törően a Violator c. 1990-ben megjelent lemezükön fejeztek ki.

A mű
A fülbemászó szinti futamok természetesen megmaradtak, de összességében egy sokkal összetettebb hangzást sikerült Martin Gore-nak megálmodni, amely nem csak az akkori trendekre volt formáló hatással, de az együttes későbbi albumaira is rendkívül nagy hatást gyakorolt. Bár a kánon általában nem ezt a lemezt jegyzi a legjobbként, vagy éppenséggel elsőként, a Violator egyértelműen az egyik legjobb és legfontosabb szinti-rock album, amelyen a húros és billentyűs hangszerek, a dobgépek és az éteri hangok kéz a kézben járnak és tökéletes konstellációban állnak egymással. Nem mellesleg Flood (a hangzóanyag producere) és a tagok egyaránt örömmel emlékeznek vissza a felvételekre. Példának okáért Andy Fletcher a lemez nyitótételét, a World in My Eyes-t szereti a legjobban játszani, ami nem csoda, hiszen – amellett, hogy egy makulátlan popdal –a DM egyik legjobb felvétele is egyben. Persze, nem szabad megfeledkezni az emlékezetes klippel megtámogatott örökbecsű Enjoy the Silence-ről, ahogy a Policy of Truth „egyszerű zsenialitásáról” és a Personal Jesus korszakalkotó mivoltáról sem.

Utóélet
A Violator – amellett, hogy talán az együttes legjobb albuma – azért is fontos, mert meghozta a DM-nak a hőn áhított világsikert. Ez persze később eléggé ambivalens hatással volt a tagokra. A következő sorlemez, a Songs of Faith and Devotion ha lehet még több rajongót szerzett az együttesnek, de ennek súlyos ára volt. Ahogy a bevitt tudatmódosító szerek mértéke nőtt, úgy csökkent az együttes berkein belül a pozitív légkör és a munkamorál. Többek között ennek hatására lépett ki 1995-ben Alan Wilder is, a szakítás után pedig valami esszenciális tűnt el a hangzásból, amelyre két kiváló példa a soron következő Ultra és utána az Exciter. A sokévnyi szenvedés után azonban Martin Gore-nak és csapatának sikerült magát összeszedni, a sérelmeket azonban meg kellett énekelni ahhoz, hogy letudják az ellentéteket egymás között és a démonaikat is elűzzék (Playing the Angel). Az ismét felhőtlen és végletekig pozitív hozzáállást hivatott prezentálni a tavalyi Sounds of the Universe, amely egy kissé unalmas, bágyadt és talán túl hosszú lett, mégis jó látni, hogy ismét barátokként képesek együttműködni egy kreatív folyamatban.

A Violator-t 2006-ban újrakeverve ismét kiadták egy bónusz DVD-vel, amelyen B-oldalas dalok, az album 5.1-es keverése és egy dokumentumfilm is megtalálható.



Depeche Mode - Enjoy The Silence
Uploaded by EMI_Music. - Music videos, artist interviews, concerts and more.


Depeche Mode - Personal Jesus
Uploaded by EMI_Music. - Watch more music videos, in HD!


Depeche Mode - Policy Of Truth
Uploaded by Stella78. - Watch more music videos, in HD!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése