Coldplay
Every Teardrop Is a Waterfall EP
Parlophone
3 dal, 12 perc
5.5
Gőzerővel készül az új, sorban az ötödik Coldplay album. Várjuk, persze, mert az X&Y után a Viva la Vida némileg helyrebillentette az együttes renoméját, no meg talán a józan ítélőképességüket is, szóval hátha kapunk valamit, ami némiképp megközelíti a Rush of Blood to the Head szintjét és színvonalát. Ugyanakkor némiképpen csalódottak is lehetünk, hiszen az Every Teardrop Is a Waterfall korántsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a dal egészen egyszerűen a legnyálasabb dolog, amit ez az együttes valaha is felvett. A sokadik hallgatást követően egészen elviselhetővé válik, a kis hang azonban továbbra is azt mormolja a fejemben, hogy ebből a dalból jóval kevesebb is többet hozott volna ki. Más szóval: zsúfolt egy szerzemény, az egyszer biztos. Ez már nem mondható el jelen EP harmadik tételéről, a tulajdonképpen szépen felépített Moving to Mars-ról, de a Muse-os hangnem, illetve David Bowie pofátlan nyúlása (Life on Mars?) egyszerűen nem áll jól Chris Martin-éknak. A helyzeten pedig csak ront, hogy maga a dal – amennyiben a fentiektől sikerült elvonatkoztatnunk – nem önismétlő és nem erőlködő, hanem szimplán jellegtelen. No de, itt van a Major Minus, amit már pár hete élő verzióban ismerhettünk, most viszont itt a stúdiófelvétel. Már a Rock am Ring-es fellépés után is tudható volt, hogy ezért a dalért mindenképp megéri majd várni, „gyanúm” pedig teljes mértékben beigazolódott. Szerencsére. Kiváló darab, nem túl sok, nem túl kevés, egyszerű és mégis összetett, fülbemászó és előremutató. Valahogy így képzelem el Chris Martin-ék őszre ígért ötödik dolgozatát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése